Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel.

1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A török kiűzésekor írták le mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Ők főként iparosok voltak. A falu középkori temploma helyén 1733-ban kezdték építeni az új, barokk stílusú római katolikus templomot, melyet 1740-ban szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére. A Zengő oldalában álló Száz Mária kápolna 1907-ben épült.

    Hosszúhetényben ígéretesen fejlődik a falusi turizmus, hiszen több család is kínál szállást, üdülési lehetőséget, programokat az ide érkezőknek. A falu szépsége, festői környezete, jó levegője, szívélyes lakói és a kitűnő helyi bor sok vendéget csábít Hosszúheténybe. A Hosszúhetényi Népi Együttes, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Daloskör számos helyre elvitte már a település jó hírét. A gyönyörű hetényi népviseletet, többek között, a hetényi szüret alkalmával csodálhatjuk meg.

Aki teljesen el akar vonulni a világ zajától, az a Hosszúhetényhez tartozó két üdülőfaluban, Püspökszentlászlón és Kisújbányán kereshet felfrissülést. Ide egyébként fél- vagy akár egynapos, kellemes kirándulást, gyalogtúrát is tehetünk.