Hosszúhetény
Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén a Zengőn és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő település, melyhez szervesen és közigazgatásilag is kapcsolódik két gyönyörű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya.
Már a kőkor népe otthonra talált itt, s a római korban Pannónia jelentől települése lehetett, melyet a határában feltárt, majd betemetett villa romja is igazol.
A községet a pécsváradi bencés apátság 1015-ös alapítólevele, az első írásos feljegyzés Villa Heten néven említi. A török kiűzésekor írták le a mai elnevezését Hosszúhetényt.
A falu nevének eredetére több magyarázatot is találunk. Az egyik szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt székhelye (Hetény vezér szobra ma a falu egyik parkjának dísze, melyet Bocz Gyula Munkácsy díjas szobrászművész alkotott), egy másik feltevés a hét (heten) számnévhez köti a nevet. A megkülönböztető „hosszú” előtag a falu kiterjedésére utalhat.
A Mecsek legmagasabb csúcsa, a régen Vashegynek nevezett 682 m magas Zengő, a turisták egyik kedvelt célpontja. Hazánkban csak itt nyílik a fokozottan védett bánáti bazsarózsa.
A lakósság nagy része földműveléssel, állattartással foglalkozott, a Daragó patak vize végig a falun még a múlt század elején is 21 malmot hajtott.
Mecsekben 1782-ben kezdődött meg a szénbányászat, ettől kezdve sok bányászcsalád telepedett le a faluban. 
fotóalbum
A 70-es években Kisújbánya és Püspökszentlászló lakóinak nagy része is ide költözött. Ma 3400 körül van a lélekszám, dolgozni elsősorban Pécsre járnak az emberek, de sok a helyi szolgáltató kisvállalkozás is. Hosszúhetényben általános művelődési központként működő kultúrház- iskola és könyvtár, óvoda, teljes körű egészségügyi alapellátás, idősek klubja, ifjúsági pinceklub, polgárőrség és több bolt is szolgálja a lakósságot. A falu római katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be és Szent Miklósnak ajánlották. A templomot Gebauer Ernő pécsi freskói díszítik.
Községünk hagyományőrző település, színpompás népviselettel, sajátos népdal,- néptánc,- népszokás- és tájszókinccsel bír. Az 1934-ben – a Gyöngyösbokréta mozgalom elindulásával – megalakult néptánccsoport, mára számos arany minősítéssel rendelkező, országos hírű népi együttessé vált.
Daloskör, gyermekkórusok, több zenekar kiváló eredményeket hozó futball illetve kézilabdacsapatok, s sok más civil szervezet is működik a faluban, virágzik a falusi turizmus.
Nevezetességei és turisztikai látványosságai közé tartozik Pusztabánya és Kisújbánya hutatelepüléseknek emléket állító üvegkiállítás, a régi, a hagyományos életet bemutató tájház, valamint az 1940-es éveket idéző borbélyműhely.
Püspökszentlászló
Püspökszentlászló a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében, a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben található település. A kikapcsolódni és túrázni vágyók paradicsoma. A monda szerint Szent László királyunk egy vadászat alkalmával, a hirtelen kitört vihar elől a környék egyik barlangjában keresett menedéket, melynek helyén hálából később kis kápolnát építtetett. Ez az építmény lett a település alapja. A falu nevét először 1235-ben, egy adománylevél említi. A „Püspök” előtag azt jelzi, hogy a falu évszázadokig a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. 1760 körül érkeztek az első német telepesek. Fekvése miatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni. Az utca végén található a kastély és a kápolna, melyet 1797-ben, gróf Esterházy Pál László pécsi püspök emeltetett. A csodálatos építményt hatalmas ápolt, hat holdas arborétum veszi körül, melyet Hettyei Sámuel püspök létesített. A parkban 25 fajta fenyőfa és 80 fajta egyéb növény található.
A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó faluban összesen 32 telek található, nagyrészt eredeti állapotban megőrzött, több száz éves parasztházakkal. Állandó lakos kevés van, a házak nagy részét üdülőként használják, néhány házban falusi vendégfogadás is működik.
1995-ben Vácz Jenő (1914-2003) jezsuita szerzetes hitének és szervező munkájának köszönhetően, a falu közepén felépült az Életrendezés Háza. A Ház ma is a lelki megújulás, a pozitív életszemlélet, a kiegyensúlyozott, tartalmas életvitel kialakulását segítő programoknak ad otthont.
Püspökszenlászló az évek során a Mecsek kedvelt üdülőfalujává, a Dél-Dunántúl csiszolatlan ékkövévé vált. Köszönhetően szerencsés fekvésének, ezerarcú növényvilágának és kellemesen hűvös klímájának. A nyugalom, a minden év június végén megtartott búcsú, a lelki gyakorlatok mára szinte szakrális hellyé tették a falut.
Kisújbányát a XVIII. században Franken környéki bajor telepesek alapították Neue Glashütte (Új üveghuta) néven. A Kelet- Mecsek erdei ugyanis bükkfában gazdag területek voltak, mely fafajta elengedhetetlen az üveggyártásban. (A „hamuzsír” a bükkfa hamujából főzött, az üveg olvadását elősegítő anyag.)
Az üvegolvasztás rengeteg bükkfát emésztett fel, ezért rövidesen új, fában gazdag területet kellett keresni a huták számára, így jött létre Pusztabánya. Kisújbánya a „magyar Svájcnak" is nevezett kelet-mecseki tájvédelmi körzet közepén, egy festői szépségű völgyben található.
A falun patak folyik keresztül, és több forrás is található a területén. A helyileg védett településkép, a klasszikus sváb faluképet őrzi, ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködteti a látogatót, hanem a hagyományos sváb porták ihlette időutazás is. Temploma Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben.
A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen. Az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is álló vályogházakat, a többnyire téglából készült istállókat. Állattartásból, tejtermékek, fa mezőgazdasági szerszámok és eszközök készítéséből éltek még a 60-as években is.
Az 1970-es évek elején pusztulásra ítélt faluból két év alatt költöztek el az őslakosok. Sokan közülük példamutató összefogással Hosszúhetényben építették fel új otthonaikat. A régi házakat – korhűen felújítva – ma üdülőkként használják új tulajdonosaik, de egyre több az állandó lakos is. Összetartó kis közösség alakult ki a faluban, mely sok munkával és szeretettel őrzi örökségét. Kisújbánya ma közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó településrész.